Apc

Weboldal

Az \\\"Új Magyar Lexikon\\\" a község múltjáról röviden csak azt említi, hogy Apc község Árpád-kori település. A lexikon összeállílása alkalmával ezt a szerzők kétséget kizáróan biztos forrásból merítették és rögzítették.

A községben és határában előforduló leletanyagokból viszont lehet következtetni, hogy már jóval előbb a kőkorszakban, késői bronzkorszakban (Apc Berekalja dűlőben feltárt urnatemető ie.1300-as évekből) éltek emberek és település helye volt e terület. Megint más leletek azt bizonyílják, hogy a népvándorlás korában (a VII. századból, a Fő utcában feltárt lócsontok, kengyelek, agyag edények, a Berek-alatt feltárt agyag és faedények, gyöngyök árulkodnak róla) avar település volt. A \\\"Zogea\\\" (Zagyva) völgyében pedig kun település nyomait jelzik a leletek. (A leletanyag egy része a Szent Ivány-iak birtokában volt, amit később a Nemzeti-, salgótarjáni és a hatvani múzeumoknak ajándékoztak.)

Írásos emlék őrzi, hogy Heves megye területét az Árpád-nemzetség egyik tagja Aba telepítette be. Nem kizárt tehát a szájhagyomány szerint, hogy ez a terület is birtokához tartozott és nevéből származik a község neve.

Egy másik változat: - ugyancsak szájhagyomány őrzi -, az úgynevezett \\\"Fekete-majorban\\\" lévő, Fűz-kúthoz kapcsolódik. A monda szerint ugyanis a Fűz-kutat eredetileg \\\"Szűz-kút\\\"-nak hívták és apácák laktak itt. Az ivóvizet nyújtó kutak egyikébe az itt álló zárda hét apácáját ölték bele a törökök és ehhez az eseményhez kapcsolja a község nevének eredetét, miszerint Apc az apáca szóból alakult volna és annak rövidített formája.

Ezek a hagyományok tartják magukat, az írott forrás azonban a település nevének eredetét Opuz (Opos) Detric fia: Gergely, mint a terület volt ura nevéből származtatja. Kezdetben Opuz (Opos), Opach majd Opus, Apos, Apcz és végül kialakult mai formája: Apc.

Ezek az írások, emlékek és hagyományok mind csak megerősítik azt a történelmi tényt, hogy községünk már előbb és az Árpád-háziak idejében is lakott település volt.

E megállapításokat tovább erősíti az 1332-1337 évi pápai tized jegyzéken Opus településről befizetett összeg (ami 32 garas volt). Ez az összeg pedig magasabb, mint ugyanezen a jegyzéken szereplő Hatvan, Gyöngyöspata, vagy bármely ezen a területen adózó más területi egységé, ami joggal indít arra a feltételezésre, hogy ez a település már jóval előbb élő, fejlődő, lakott hely volt, noha a tatárjárás a XIII. század első felének végén ezt a területet is feldúlta, mégis az 1300-as évek elején már újból mint adófizető lakott terület jelenik meg írásainkban.

A pápai tized jegyzéken Opus településről egy Herman nevű pap fizette be a garast. Ebből következik, hogy ebben az időben már volt parókiája a településnek, és ha ez így van, templomának is kellett lennie.

Ennek a templomnak a helyét írásból nem ismerjük pontosan, de minden jel arra mutat - és a fáma is azt tartja, - hogy a jelenlegi templom északi oldalán épült helyiség (úgynevezett öreg sekrestye), szolgált először templom gyanánt (szintje a jelenlegi szint alatt van).